Rendeletek

Kiskassa Község Önkormányzata Képviselő- testületének 2/2015.(II.16.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól

Kiskassa Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 92.§ (2) bekezdésében valamint a 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet
Általános rendelkezések

1.1. A rendelet célja
A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

1.2. A rendelet hatálya
1.§ (1) A rendeletet alkalmazni kell Kiskassa Község Önkormányzata közigazgatási területén
élő
a) lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra,
b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
c) hontalanokra
d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre
e) az Sztv. a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1)
bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát
megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó
állampolgáraira is.

(2) A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Kiskassa közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Kiskassa Község Önkormányzata által szervezett és nyújtott ellátásokra.
1.3. Eljárási rendelkezések
2. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a polgármesteri hivatalban, a közös hivatalban lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.
(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az ellátást végző intézmény vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.
(3) Civil szervezetek, nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, családvédelemmel foglalkozó intézmény, gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet, illetve természetes személy is kezdeményezheti a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.
(4) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.
(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.
3.§ (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.
A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:
a) az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,
b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.
(2) A jogosultság megállapításakor
a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
Jövedelem igazolható:
a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
b) munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
d) vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.
(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.
c) A közfoglalkoztatásból származó jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.
(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a közös hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

4.§ (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta, a tárgyhót követő hó 10. napjáig
folyószámlára történő utalással, szolgáltatóhoz történő utalással, postai úton történő
utalással kerül kifizetésre. A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés
létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet. A rendkívüli települési támogatás a megállapítást követő 3 napon belül
kerül kifizetésre.

(2) Kiskassa község területén a rendeletben leírt szociális ellátások ügyében az egyes ellátási formáknál szabályozottak szerinti szerv jár el.

(3) A polgármester döntése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselőtestülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a hivatalnál kell benyújtani. A hivatal a fellebbezést a szükséges iratok becsatolásával a képviselőtestület soron következő ülése elé terjeszti.

(4) A képviselőtestület döntése ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel lehet élni az illetékes bíróságnál. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

5. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
(2) A közös hivatal a kérelem benyújtásakor saját adatbázisa (adónyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás stb.) alapján vizsgálja kérelmező és vele közös háztartásban élő személyek vagyoni helyzetét.
(3) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a közös önkormányzati hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
(4) A képviselő-testület által szabályozott támogatási formákat csak az veheti igénybe, illetve az kaphatja,
a) akinek nem áll fenn köztartozása (adótartozás) az önkormányzattal szemben
b) önhibáján kívül került rossz szociális helyzetbe
c) értékesíthető vagyontárggyal nem rendelkezik.
6.§ (1) Települési támogatás, önkormányzati segély egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
7. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
8.§ A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
II. fejezet
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

9.§ Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint

a) települési támogatást és
b) rendkívüli települési támogatást
állapít meg.
2. Települési támogatás

2.1. Lakhatáshoz kapcsolódó kiadások támogatása
10.§ (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, háztartásoknak az általuk
lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik (közüzemi díjaik) viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A polgármester lakhatási támogatást nyújt annak a személynek akinek
a) egyedül élő esetén a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át
b) háztartásban élő esetén az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át
és az Szt. szerinti vagyona nincs.
(3) Egy háztartásban élő személynek csak azok számítanak, akik ténylegesen, életvitelszerűen az adott lakásban élnek (nemcsak oda vannak bejelentve). Külön háztartásnak számít a különálló közüzemi szolgáltatási hely.

(4) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege
a) egyedülélő esetén 2.000,-Ft
b) két fős háztartás esetén 2.000 Ft
c) három fős háztartás esetén 3.000 Ft
d) négy fős háztartás esetén 4.000 Ft
e) öt fős, vagy attól több személyből álló háztartás esetén 5.000 Ft.

(5) A rendeletben előírt feltételek esetén a lakhatási támogatás a kérelem benyújtásának hónapjától számított tárgyév december 31-ig időtartamra jár.

(6) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(7) A lakhatási kiadások igazolásának módja:
a) lakásbérleti vagy albérleti szerződés, bérleti díj fizetésének igazolása
b) pénzintézettel kötött hitelszerződés,
c) közüzemi (villany, gáz, víz, szemétszállítási díj még) számla
tüzelőanyag számlával történő igazolása.

(8) A lakhatási támogatás kifizetésének módja házipénztáron keresztül készpénzben történik.

(9) Megszűnik a támogatás:
a) a megállapított idő elteltével,
b) a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.

2.3. Gyógyszertámogatás

11.§. (1) A polgármester esetileg évente maximum 25.000,-Ft erejéig a
létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, tartósan létfenntartási
gondokkal küzdő személy részére gyógyszertámogatást állapít meg,ha
a) egyedül élő esetén a jövedelme az öregségségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg,
b) családban élő esetén az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

(2) Az eseti gyógyszertámogatás összege a kiváltandó recepten(recepteken) meghatározott gyógyszerek ellenértéke. A gyógyszertámogatás kifizetése az újpetrei Boróka Gyógyszertár részére, számla ellenében történik. Gyógyászati segédeszközről szóló recept/javaslat esetén a támogatás kifizetése házipénztár útján történik.

3. Rendkívüli települési támogatás

12.§ (1) A település képviselő-testülete rendkívüli települési támogatásban részesíti azt a
személyt, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg
a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 130 %-át.

(2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmezőnek
a) tartós betegség miatt jelentős jövedelem-kiesése van,
b) elemi kár, baleset, tragikus helyzet miatt anyagi segítségre szorul,
c) körülményeihez képest jelentős beiskolázási kötelezettségek merülnek fel.
d) Rendszeres pénzellátás iránti kérelme folyamatban van, és megélhetését ezen időszak alatt más jövedelemből, megtakarításból biztosítani nem tudja
e) gyermek fogadásának előkészítéséhez nem rendelkezik megtakarítással
f) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz
g) nevelt gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez anyagi segítségre szorul
h) a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.

(3) Elutasítható annak a személynek rendkívüli települési támogatás iránti kérelme, aki önhibájából (alkoholizmus, munkakerülés, játékszenvedély stb.)került nehéz anyag helyzetbe, ugyanakkor anyagi helyzetének javítására, munkavégzésre, fizikai, szellemi és lelkiállapota figyelembevételével nehézségek nélkül képes
(4) Rendkívüli támogatás adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel.

(5) A polgármester különös méltánylást érdemlő esetben értékhatárra, jövedelemre és egyéb pénzbeli ellátásokra tekintet nélkül, – a rendkívüli körülmények figyelembevételével – rendkívüli települési támogatásban részesítheti a kérelmezőt.

(6) Rendkívüli támogatás egy naptári éven belül legfeljebb két alkalommal lehet megállapítani. Különleges méltánylást érdemlő esetben a képviselőtestület ezen felül még egy alkalommal állapíthat meg átmeneti segélyt.

(7) A megállapított támogatás folyósítása készpénzben, vásárlási utalványban vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával valósulhat meg. Amennyiben az ügy összeg körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a készpénz-segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, a segélyt részben vagy egészben utalvány, illetve közvetlen számlakiegyenlítés formájában kell adni. Az utalvány élvezeti cikkek, alkohol vásárlására felhasználni tilos!

(8) Települési támogatás kérelemre vagy hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

3.1. Temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított
önkormányzati segély

13.§ (1) A polgármester temetési segélyt nyújthat annak a helybeli lakosnak, aki meghalt családtagja, közeli hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodik.

(2) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Tv. alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(3) A temetési segély összege 30.000,-Ft.

(4) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez a halotti anyakönyvi kivonat és a temetési számla másolatát csatolni kell.

(5) Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges információk rendelkezésre állnak a döntés lehetőleg azonnal meghozatalra kerül, egyébként az eljárási határidő l5 nap.

3.2. Beiskolázási támogatás
13/A.§ (1) A képviselő-testület az általános iskolás, középiskolás tanulók
részére iskolakezdéshez pénzbeli támogatást nyújt – iskolalátogatási igazolás benyújtása mellett – függetlenül a jogosultak jövedelmi viszonyaitól

(2) A támogatás megítéléséről illetve annak pontos összegéről a képviselő-testület adott év augusztus hónapjában dönt, amennyiben azt költségvetésébe betervezte és az önkormányzat anyagi helyzete lehetővé teszi annak kifizetését.

III. FEJEZET

Természetben nyújtott szociális ellátások

4. Szociális tűzifa támogatás

14.§ (1) Az önkormányzat tüzelőtámogatásban részesíti azt az aktív korúak ellátásában,
időskorúak járadékában, adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentő
támogatásban, vagy lakásfenntartási támogatásban részesülő személyt, valamint azt a
halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő családot, akinek családjában az egy
főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át,
egyedülálló esetén az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át.

(2) Az kérelmet a közös hivatalban kell benyújtani, a kérelemről a képviselőtestület dönt.

(3) Tüzelőtámogatásként egy háztartásban maximum 5 m3 fa adható.

5. Köztemetés

14.§ Az Szt.-ben szabályozott köztemetés biztosítása esetén a polgármester jár el.
IV. FEJEZET

6. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

15. § A személyes gondoskodás keretében tartozó szociális alapellátási formák a következők:
a) szociális étkeztetés
b) házi segítségnyújtás
c) családsegítés.
7. Az ellátások igénybevétele

16.§ (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a hivatalhoz illetve az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. Rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az étkeztetés kivételével a szolgáltató központ vezetője dönt. Szociális étkeztetési kérelemről a polgármester dönt.

(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

(4) Az intézményvezető illetve a polgármester külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 15.§.(1.) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

8.Étkeztetés

16.§ (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri
meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére
tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk
miatt.

(2) Kora miatt jogosult a szociális étkeztetés igénybevételére az, aki az 60. életévét
betöltötte. Ezt a tényt a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból szolgáltatott adat igazolja. Egészségi állapota miatt jogosult a szociális étkeztetés igénybevételére az, aki ezt a tényt 2 évnél nem régebbi szakorvosi vagy háziorvosi véleménnyel igazolja. A fogyatékosságot, pszichiátriai betegséget, szenvedélybetegséget a kiállító szerv határozatával, okiratával, szakvéleményével kell igazolni.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz
lehet benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről a polgármester dönt.

(4)A szociális étkeztetésről az önkormányzat Újpetre Község Önkormányzatával kötött feladat
ellátási szerződés útján gondoskodik.

9. Házi segítségnyújtás

17.§ (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás
körülményeinek megtartásában való közreműködést,
c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
(3) Az ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani. Az ellátás iránti
kérelemről az intézmény vezetője dönt.

(4) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézményvezető
intézkedése alapján az Sztv. 93.§.- 94/A.§. rendelkezéseinek megfelelően történik.

10.Családsegítés

18.§ (1) A családsegítés az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, illetve személyek szociális és mentálhigiénés ellátása.

(2) A családsegítő szolgálat tevékenysége körében
a) közreműködik az igénylőcsaládi gondjainak rendezésében,életvitelét hátrányosan befolyásoló okok feltárásában, illetve megszüntetésében,mentális problémáinak megoldásában,
b) az igénylő kérelmére, problémáinak rendezése érdekében életvezetési és egyéb tanácsokat ad, segítséget nyújt,
c) folyamatosan figyelemmel kíséri a működési területén élő lakosság szociális helyzetét,
d) kezdeményezi a települési önkormányzatnál az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás helyben történő megszervezését,új szociális ellátások bevezetését, egyes szociálisan rászoruló csoportok, személyek e törvényben meghatározott vagy más speciális ellátását.

(3) A családsegítést az önkormányzat a Beremendi Szociális Alapszolgáltatási Társulás keretében látja el.

11. Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő
között kötendő megállapodás

19. § (1) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:
a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;
b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;
c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;
d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;
e) az ellátás megkezdésének időpontjára
f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre
g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

12. Az intézményi jogviszony megszűnése

20.§ (1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101.§-ában foglalt esetekben és módon.

(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:
a) a térítési díjat 3 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,
b) a szolgáltatást 2 hónapon keresztül nem veszi igénybe,
c) elhalálozik,
d) kéri az ellátás megszüntetését.

(3) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az
intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.

(4) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott
kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

21.§ (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejű-
leg a szociális igazgatásról és ellátásról szóló 12/2003.(IX.15.) számú rendelet
hatályát veszti.

(2) A rendelet rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben
is alkalmazni kell.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
Veszprémi Istvánné Spánné Csalos Beáta
polgármester jegyző
A rendeletet a képviselő-testület a 2015. február 4-i ülésén fogadta el. Kihirdetésre került 2015. február 16-án.

Spánné Csalos Beáta
jegyző